Augusztus 20-áról Szent István, az államalapítás, az új kenyér, az alkotmány és a Szent Korona ünnepe jut eszünkbe.

Ez a nap az egyik legősibb magyar ünnepünk, Szent István király ünnepének napja. A keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja.

Első királyunk halála óta ünnepeljük de a közel egy évezred sem tudta megkoptatni fényét és elhomályosítani jelentőségét.

Azt pontosan nem tudjuk, hogy Szent István ünnepe mikor kezdett összefonódni a kenyér ünnepével.  A magyar nép, a kenyérben saját munkájának gyümölcsét és Istennek áldott adományát érzékelte. A legfontosabb kenyérgabonánk, a búzaszem csirájában Krisztus arcát látta. Mindehhez hozzátehetjük, hogy Szent István azzal, hogy a 11. században erős államot alapított, a népnek ezer évre kenyeret biztosított, amelyet a Kárpát-medencében életnek neveznek. Így ötvöződött az Élet, a Kenyér Szent Istvánnal egy fogalommá, mert amikor a kenyerünket megáldjuk és megszegjük, máig nagy királyunk szellemében cselekszünk.

Nemzeti hagyományaink ápolása szükséges a magyarság fennmaradásához és nemzetünk előtt álló kihívások leküzdéséhez.

Bár az ünnepet a hatalom gyakorta próbálta saját érdekei szerint alakítani-értelmezni, az „eredeti tartalmat” soha nem volt képes az agyakból kitörölni. Napjainkban egyre inkább válik azzá, aminek lennie kell: legfőbb állami ünnepünkké.

Az ünnepi szentmisét követően e szavakkal köszöntötte Fodor József igazgató Badacsonytomaj Város Önkormányzata és Kulturális Intézménye nevében az ünnepségen megjelent vendégeket, majd felkérte Krisztin N. László polgármester urat ünnepi beszédének megtartására.