A részvételi szabályzat innét tölthető le: szabályzat

„Porcelánba zárt varázslat” című Herendi porcelán kiállítás és Egry József állandó gyűjteményes kiállításának ünnepélyes megnyitójára került sor 2012. április 28-án délután 17 órakor Badacsonyban, az Egry József Emlékmúzeumban.

A megjelent vendégeket Fodor József Badacsonytomaj Város Önkormányzat Kulturális Intézménye igazgatója köszöntötte. Külön köszöntötte a kiállítás fővédnökét, Udvardi Erzsébet Kossuth- és Munkácsy díjas festőművészt, majd ezután Egry József életéből, művészi tevékenységéből idézett fel néhány pillanatot.

2012. április 27-én délelőtt 10 órakor ünnepélyes keretek között került megnyitásra a Tájház. A szép számú érdeklődőt Fodor József, Badacsonytomaj Város Önkormányzat Kulturális Intézményének igazgatója köszöntötte.

SPORTMAJÁLIS

2012. május 1.

Badacsonytomaj Sportpálya

SPORTVERSENYEK

Családi sorversenyek

7-es dobó verseny és 11-es rugó verseny

Kispályás labdarúgó torna

Badacsonytomaj Bajnok Csapata kupáért a csapatok nevezése alapján

Gyermekeknek ugráló- és légvár.

Várjuk csapatok és egyéni versenyzők jelentkezését az alábbi elérhetőségeinken:

Telefon: 06-87-571-270; 06-87-571-115;

e-mail: vmk@badacsonyiprogramok.hu

személyesen: Városháza Badacsonytomaj, Fő u. 14.

Tisztelettel és szeretettel várunk minden érdeklődőt 2012. április 27-én délelőtt 10 órakor a Tájház ünnepélyes megnyitójára.

Nagy Miklós tanár, helytörténész és az általa vezetett Honismereti Szakkör tagjainak több éves, állhatatos gyűjtőmunkája eredményeként nyílott meg 1983-ban itt Badacsonytomaj központjában a Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény.

A házat idős Csala Ferenc és neje Hámos Erzsébet építették 1898-ban. A gyűjtőmunkának köszönhetően ma is megelevenedik a múlt. Az épület berendezése rendkívül vegyes, ugyanakkor nagyon értékes, hiszen Badacsonytomaj múltjának szinte minden szegletét felöleli. A halászok hálói, a szőlőművelés eszközei emlékeztetnek a hajdani hétköznapokra, a dokumentumok, fotók felidézik a régi korokat, nyomon követhető a hegy, a falu fejlődése. A ház érdekessége, az a nyolc ágú szigony, amivel a balatoni halászok közül csak a tomajiak rendelkeztek.

A használati eszközök, bútorok, dokumentumok a község múltjáról, az itt lakó emberek életéről, szokásairól adnak képet ebben a nádfedeles, fehérre meszelt parasztházban.

Minden érdeklődőt tisztelettel és szeretettel várunk 2012. április 27-én este 18 órakor kezdődő programunkra az Egry József Művelődési Házba. Az est folyamán fellép Fejes Antal gordonkaművész és F. Pálfy Zsuzsa Arany- Katedra díjas zongoratanár.

Badacsony

Minden, ami a természetben lappang és amit az ember egyszer felfedezett, itt a Balaton-part napnyugati felében, Badacsony táján, a tapolcai medencében, alig néhány négyzetkilométer területen csodálatosképpen együtt van. Mindenből van valami, s mindenből ízelítőt ad, tengerből, hegyóriásból, alpesi jellegű merész sziklatoronyból, erdőségekből. Kicsinyben az egész világ ez, szeszélyes formáival és elbűvölő változataival.

Mert valóban tenger terül el itt, messzibevesző szelíd zöld tükörrel, karélyos öblökkel, a víz csendjével. A tenger partjain hegyek kezdődnek, furcsa, meghökkentő ábrázatú óriások, az egyik koporsó, a másik piramis, a harmadik romantikus várhegy, a negyedik a Hegy, a maga valóságában.

E nagyszerű tájban a hasonlók közt a legnagyobb, a legmagasabb, a legismertebb, a legértékesebb az ünnepelt Badacsony.

Minden előzmény nélkül, közvetlen a tó partjáról indul el lejtője, hogy feljebb mind meredekebbé válva, vakmerő függőleges bazaltsziklákban, szélrágta oszlopokban folytatódjék. A tomaji és a szigligeti öblök enyhén fogják közre, félszigetként tekint a tóra, s a tó válaszol a hegynek.

Nehéz eldönteni, hogy melyik a szebb látvány: a Balaton a Badacsonyról vagy a Badacsony a Balatonról.

Varázsa van e hegynek, áhítatot ébreszt, tekintélyt teremt maga körül. Van valami rejtély  bazalttornyaiban, ezer ódon várbástyákat idéznek, komorságuk csak fokozza a szőlőborította napfényes lankák vidámságát.

Badacsonyt, mint helynevet először 1344-ben említik, de híressé tulajdonképpen csak a XVIII. századtól válik, attól kezdve mindenki csak szépet tud mondani róla.

Ranolder püspök már az 1860-as években megjósolta, hogy egykor az idegen nemzetek utazói ezren és százezren fognak ide eljönni, mert a Badacsony a világ leggyönyörűbb vidéke.

Költők, írók a legszebb szavakkal festik meg hegyünket, s álljon itt elsőnek talán a legszemléletesebb leírás Eötvös Károlytól, a Balaton nagy szerelmesétől: – „Badacsony napkeleti oldala állt előttünk. Mint öreg, hatalmas uraság, amint leül a parton s lábait füröszti a vízben. Feje kopasz, arcza mosolyog, dolmánya tele boglárral és pitykével. Minden boglár egy-egy szép pince, nyaraló, szőlőhegyi  hajlék.”

A Badacsonyt még varázslatosan szép tájának felfedezése előtt világhíressé tette bora. A XVIII. Században még sokáig nem folyt mintaszerű szőlőmívelés a hegyen, s Kitaibel Pál jegyzi fel 1799-ben, hogy a Badacsonyon nem sorban ültetik a szőlőt, míg a fajtákra vonatkozólag megjegyzi, hogy a legtöbb a fehér szőlő és a kéknyelű.

A Balaton partján talán a Badacsony fekszik a legelőnyösebben déli fekvésben, nagyon kedvező hajlásszöggel. Az 1850-es években főleg a badacsonyi rizling, a kéknyelű, a furmint és a szürkebarát terjedt el.

Vidékünk legszebb hagyományai közé tartozik a szüreti mulatság, a badacsonyi szüret és szüreti mulatság pedig – a hegyaljai mellett – a „legfényesebb”, „legmulatságosabb” volt Magyarországon már a XVIII. és a XIX. században is.

Gondoljunk csak a mindmáig leghíresebb, Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza nevétől elválaszthatatlan 1795-ös badacsonyi szüretre. A kora őszi színekben pompázó hegyoldal ezen a szüreten is nóta- és zeneszótól volt hangos. Itt bontakozott ki Szegedy Róza és Kisfaludy Sándor szerelme, s ekkor született a szerelmükből táplálkozó romantika, amely nélkül ma sem lehet elképzelni Badacsonyt, s amelyet Kisfaludy költészete tett ismertté az egész országban. Költészete szinte elválaszthatatlan a Badacsonytól. Könnyed dallamos versei és regéi hívták fel az ország figyelmét Badacsonyra.

Szegedy Rózához fűződő szerelméről így vall:

Édes, kínos emlékezet,

Oh Badacsony szürete!

Múlatságos gyülekezet,

Te rabságom kezdete!

Ott tudtam meg, ki légyen ő,

S mi légyen a szerelem;

Amor nyila miként sebző,

S mi az édes gyötrelem.

A XIX. században megjelent számtalan Badacsonyt és az itteni szüretet magasztaló írás közül elég ha csak a Tudományos Gyűjteményt idézzük 1827-ből: „Lehetetlen, hogy valaki hidegen maradjon a badacsonyi szüreten és az elragadtatás örömébe ne essen.”

A szüret, különösen a bőséges szüret, mindenki számára ünnep volt Badacsonyban. A földbirtokosnak a jómódot, a gazdagságot, a szőlőművelőnek pedig a kenyeret jelentette.

A múltban a nagyobb szőlőbirtokosoknak többfelé is volt szőlőjük, és ha egyik helyen végeztek a szedéssel, a szüretelők mentek a másik szőlőhöz. Ilyenkor a helybeli és a közeli falvakból érkező zenészek, barátok, puttonyozók, szedő lányok kísérték a kádakat szállító kocsikat, szekereket. Nem hiányzott a férfiak kezéből a boroskancsó, a lányokéból a friss must és a szőlő. Szólt a zene, szállt az ének, tréfás rigmusok hangzottak. Minél jobb volt a szüret, annál látványosabb volt a vonulás.

A szedés befejezése után a szőlősgazdák megvendégelték a szüretelőket.

Ezekben az évszázados szokásokban kereshetjük a mostani hagyományápoló szüreti mulatságok gyökereit.

A badacsonyi fiatalság régtől fogva rendezett felvonulásos szüreti mulatságokat, amelyeknek a csúcspontja a táncmulatság volt a szőlővel feldíszített pajtákban, vendéglőkben.

Az első, televízió által is közvetített szüretet 1964-ben rendezték és rendezik azóta is településünkön Badacsonyi Szüret néven.

Idén 50. alkalommal kerül megrendezésre szeptember 12-14-én intézményünk szervezésében.

Badacsony látnivalói

Egry József Emlékmúzeum

A festő műteremlakása, berendezett galériája – életmű kiállítás Badacsonyban, közel a parthoz, a festőről elnevezett Egry József sétányon, 1973-ban, a festő születésének kilencvenedik évfordulóján megnyílt a hajdani műteremlakásban és a hozzáépített galériás, kétszintes kiállítóteremben az Egry József Emlékmúzeum.

A festőnek és családjának 1941 óta otthont adó kis villaépületben a festő életútját fotók segítségével bemutató dokumentumkiállítás látható, és festői munkásságának a korai évekből származó válogatása: arcképek és önarcképek, konstruktivista és szecessziós hatást mutató tájképek, Szajna-parti rakodókat és a brugge-i kikötők világát megörökítő festmények.

A festő hajdani műtermében már a balatoni festményeké a vezető szerep. Az emlékmúzeum reprezentatív galériáján Egry grafikák láthatók és időről időre tárlat más gyűjtemények Egry anyagából, míg a nagyteremben Egry érett korszakát reprezentáló fő művek.

NYITVATARTÁS

Megjegyzés: A nyugdíjasok – nyugdíjas igazolvány, diákok – diák igazolvány bemutatásával vehetik igénybe a kedvezményt
Pedagógusoknak 50% kedvezmény
Esetenként csak egy kedvezmény vehető igénybe.

BADACSONY, Egry sétány 21.

Tel.: 87/431-044

Esetenként csak egy kedvezmény vehető igénybe!

Magyar múzeumok honlapja: http://www.museum.hu/badacsony/egry/

Egry József Képgaléria

Tájház

Badacsonytomaj központjában található a Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény. A Tájházban, mely anyagának összegyűjtését Nagy Miklós (1908-1988) tanár úrnak köszönhetjük, megelevenedik a múlt. A halászok hálói, a szőlőművelés eszközei emlékeztetnek a hajdani hétköznapokra. Dokumentumok, fotók idézik a régi korokat: nyomon követhető a hegy, a falu fejlődése.
A házat idős Csala Ferenc és neje Hámos Erzsébet építették 1898-ban. 1983 óta működik mint Helytörténeti múzeum

BADACSONYTOMAJ, Fő út 12.

NYITVATARTÁS
2015. május 1-től

Keddtől péntekig                    10.00 – 16.00

Szombaton                             10.00 – 14.00

Vasárnap – Hétfő                       SZÜNNAP

Megjegyzés: A nyugdíjasok – nyugdíjas igazolvány, diákok – diák igazolvány bemutatásával vehetik igénybe a kedvezményt
Pedagógusoknak 50% kedvezmény
Esetenként csak egy kedvezmény vehető igénybe.

További kedvezményes látogatási lehetőségek:

• 10%-os kedvezményt biztosítunk
• BAHART Zrt. aznapi érvényes hajózási jeggyel rendelkezőknek,
• West-Balatonkártyával rendelkezőknek,
• Badacsony kártyával rendelkezőknek,

20% kedvezményt biztosítunk

• Bahart Zrt. dolgozóinak,
• badacsony-Badacsonytomaj-Badacsonyörs állandó lakosainak,
• Bahart Zrt.-vel bérleti jogviszonyban álló hajótulajdonosok részére
• Hotel Bonvino vendégeinek,
• Hotel & Étterem Halászkert vendégeinek,
• Varga Pincészet Kft. dolgozóinak
• Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület tagjainak

Szegedy Róza Emlékmúzeum

A Badacsony-hegy legfőbb gyöngyszeme a Szegedy Róza ház, amely 1790-ben épült. A népi barokk stílusú prés- és lakóházban élt Kisfaludy Sándor, és felesége, Szegedy Róza.

Az épület meglehetősen nagy, 19 méter hosszú és 9 méter széles, nádtetős, csúcsfalas, emeletes ház. Emeletének legfőbb dísze a félköríves, hat nyílású, árkádos folyosó, különlegessége a kidomborodó erkélyű árkád. Az emeleten négy, gerendamennyezetes, lakályos szoba követi egymást.

A ház ma emlékmúzeum.

Nyitvatartási idő:

június 1 – szeptember 15 között hétfőtől vasárnapig 10.00 – 18.00 óráig

szeptember 16 – október 30 között keddtől vasárnapig 10.00 – 18.00 óráig

Belépőjegy:

Felnőtt: 900 Ft

Kedvezményes jegy: 300 Ft (nyugdíjas, diák, pedagógus, gyermek 14 éves korig)

A belépőjegy értéke 30%-ig az Ürmös borozóban lefogyasztható

Elérhetőség:

06-87-701-906; 06-70-382-9210; e-mail: szegedy.rozahaz@gmail.com

Kisfaludy ház

Kisfaludy Sándornak, a költőnek is volt szőlője, présháza Badacsonyban. Szegedy Rózával kötött házassága után,  1800-ban vette. A hegy szikláinak tövében meghúzódó nádtetős ház a Szegedy Róza ház felett áll.

A költő egykori háza a korabeli falusias késő barokk építészet kitűnő példája, egyszerű borospince, különleges jelentőségét az adja, hogy egykori gazdája Kisfaludy Sándor volt.

Az épületben ma étterem működik.

Rózsakő

A Badacsony-hegyre felvezető út mentén található a századvég romantikájának itt felejtett emléke, a Rózsakőnek nevezett lapos, asztalszerű bazalttömb.

A hegyoldalról lehasadt bazalttömb valószínűleg Kisfaludy kedves Rózájáról kapta a nevét, amelyet 1886-ban be is véstek a szikla oldalába. A hagyomány szerint, hogyha egy leány  meg egy fiú a Balatonnak hátat fordítva leül rá, még abban az esztendőben jegyesek lesznek. Sőt, elég, ha a kedveséért sóhajtó leány ül rá, szerelmük ez esetben is beteljesedik.

Ranolder kereszt

A hegy délnyugati oldalán, mintegy négyszáz méteres magasságban áll 1857. szeptember 14-e óta az a klasszicista kőkereszt, melyet állíttatójáról, a veszprémi püspökről neveznek Ranolder-keresztnek. Innen lenézve a Balaton lélegzetelállító panorámájára tárul elénk.

Szent Imre Római Katolikus Templom

A település egyik különlegessége a bazaltból épült, Szent Imre herceg tiszteletére szentelt templom. Nemcsak a falak, hanem a boltozatok anyaga is bazalt. A hatalmas templom neoromán stílusban épült 1931-32-ben Fábián Gáspár tervei alapján.

Az Európában is egyedülálló templom 37 méter hosszú, 19 méter széles, a tornyok magassága 33 méter. A kupola sgraffitó díszítését Leszkovszky György alkotta. Az apszis mozaikablakai Bátky György tervei szerint a templom védőszentjéhez Szent Imre kapcsolódnak.

A kórus kétregiszteres, tizenkét fokozatú orgonáját a pécsi Angster cég 1946-47-ben állította.

1981-ben a félévszázados jubileumra a templom felújításra került. Ebből az alkalomból készültek Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas művész újszerű technikával (olaj – kollázs) készült monumentális táblaképei: középen Az Utolsó vacsora, a bal oldali táblán a Getszemáni éjszaka, a jobb oldalon a Feltámadást örökíti meg a kompozíció.

Hátul a kis kápolnában még gyönyörködhetünk Udvardi művésznő triptichonjában. Balra az „Angyali üdvözlet”, jobbra „Mária látogatása Erzsébetnél”, középen „Mária gyermekével” diszkrét pompájával nyűgözi le az imádkozókat.

A felújított templomot és az új oltárképeket 1981. november 1-én áldotta meg Lékei László bíboros, esztergomi érsek, aki 1969 és 1974 között a Szent Imre templom plébánosa volt.

Költészet napi felolvasóestet tartunk a Városháza Rózsakő termében 2012. április 13-án este hét órakor.

Mai rohanó életünkben sokszor megfeledkezünk az igazán értékes, szép dolgokról. Megfeledkezünk a versekről, melyek olykor szívünkig hatolnak, és képesek mosolyt varázsolni az ember arcára, és könnyet csalni a szemébe.

Jöjjön el Ön is, hozza el kedvenc versét és olvassa fel. Jutalma a lelkes közönség elismerése lesz!

Minden érdeklődőt tisztelettel és szeretettel várunk!

Fogolymentés a pokolból – Egy méltatlanul elfeledett diplomata életútja címmel Badacsonytomaj Város Önkormányzat Kulturális Intézménye és a Collegium Fenno-Ugricum közös szervezésében Egey Emese egyetemi docens tartott előadást a Városháza Rózsakő termében 2012. április 11-én.