November 1 – Az emlékezés napja
Vörös Judit: Sírok között
„Ez itt a nyugalom világa,
holtakért gyúlnak a gyertyák,
értük szól ajkakon az ima,
szívekben őket siratják…”
Ilyenkor megelevenednek a temetők, a legparányibb sírkertektől a hatalmas nagyvárosi temetőkig. Minden évben több százezren indulunk leróni tiszteletünket az eltávozottak előtt, meglátogatni elhunyt szeretteink sírját, virágokat, koszorút, mécseseket viszünk, gyertyát gyújtunk a halottak üdvéért.
És ilyenkor emlékezünk, s gyújtunk mécsest a hősi halált halt katonák emlékére is.
18.00 órakor Földi István esperes, plébános mondott fohászt a halottakért a ravatalozónál, majd ezt követően koszorúzásra és mécses gyújtásra kerül sor a Hősök kertjében.
Az önkormányzat nevében Krisztin N. László polgármester és Nagy Lajos tanácsnok helyezte el a megemlékezés koszorúját a nagy keresztnél. Az Egyházközség nevében Mejlinger László és Nagy László koszorúzott, majd a jelenlévők egy-egy mécsest gyújtottak a háborúban elhunyt katonák emlékére.